Eleinte egy szokványos konzultációnak tűnt. Az orvos alaposan megvizsgálta a nő arcát, majd közvetlenül egy képre rajzolva mutatta meg, milyen eredmények érhetők el reálisan a plasztikai műtéttel. Nem ígért csodát, csak nyugodt magyarázatot és világos vizuális tervet.
A rajz hamarosan az átalakulás térképévé vált. Minden vonalnak szerepe volt: az orr formája, az arányok, az arc egyensúlya. Sok páciens számára ezek a vázlatok csupán elméleti elképzelések maradnak — annak képei, mi lehetne.
Ebben az esetben azonban a valóság messze túlszárnyalta a rajzot. A műtét után az átalakulás egyértelmű volt. Az arc természetes maradt, mégis harmonikusabbá, lágyabbá és kifejezőbbé vált.
A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a végeredmény mennyire hű volt az eredeti rajzhoz. Nem „egy másik emberré” válásról volt szó, hanem egy magabiztosabb, nyugodtabb önmagáról.
Ez a történet bizonyítja, hogy a plasztikai sebészet nem drasztikus változásokról szól, hanem precizitásról, tapasztalatról és egyensúlyról. Egy igazi szakember kezében egy egyszerű vázlat is valósággá válhat.
